2011. október 3., hétfő

Csokis őzgerinc

2 ek. kakaópor (cukrozatlan, jó sötét, sztem a holland kakaóporok a legjobbak bele, akár Spar sajátmárkás holland kakaópor is)
2 cs vaníliás vagy tejszín ízű pudingpor
2 tojás
1-1.5 csomag nagy, asszem Benei-féle ostyalap (5 lap van egy csomagban. Én kapásból dupla adagban csinálom ezt a nyalánkságot, így ahhoz 3 csomag ostyát szoktam használni.)
20 dkg kristálycukor
25 dkg Rama Sütőmargarin/vaj
Anyósom tesz bele mazsolát is (kb. 1 kicsi csomaggal), é nem szoktam, mivel én nem szeretem sütiben a mazsolát. Viszont más aszalt gyümölccsel lehet, hogy kipróbálnám. Az csak most jut eszembe, ahogy ezt gépelem, hogy ha aszalt gyümölcs/mazsola is megy bele, akkor lehet, hogy tényleg elég az 1 nagy csomag (ill. dupla adagnál a 2 csomag) ostyalap.
Elkészítés
Egy viszonylag nagy lábasba (anyósom receptjében 3 literes szerepel) beleütök 2 egész tojást, elkeverem a lábasban) 25 dkg kristálycukorral, majd hozzáteszem a darabokra vágott margarint/vajat. Enyhe tűznél kevergetem, míg felolvad a vaj. (Nem kell gőz fölött, nem szokott odaégni még anyósomnál a gáztűzhelyen sem. Gázon egy lángelosztó vsz. nem árt a lábas alá.)
Ha a vaj/margarin felolvadt, beleteszem a pudingport, a kakaóport, ekkor jönne bele a mazsola is. Átforgatom, hogy minden jól elkeveredjen, leveszem a tűzről. (Én már van, hogy az összekeverés előtt leveszem.)
Beletördelem az ostyalapokat. Legegyszerűbb a saját, még ki nem bontott zacsijában sodrófát átgurigázni rajta párszor, vagy egyszerűen kézzel markolászva összetörni az ostyalapokat, majd a törmeléket beleszórni a (kibontott ;) ) zacsiból a lábasba.
Egy őzgerincformát kibélelek alufóliával és belenyomkodom a masszát.
Ha szülinapra tortának csinálom, akkor dupla adag kell hozzá, azzal szűken telik meg 2 őzgerinc forma.

Almás püspökkenyér

80-85 dkg alma (egész, héjastul, szőröstől-bőröstől mérve)
20-22 dkg kristálycukor
5 dkg étcsoki apró darabokra vágva (Lehet több is… ;) )
2 tojás
30 dkg rétesliszt
½ csomag sütőpor
1 kávéskanál őrölt fahéj (Ha szereti a család a fahéjasat. Ha nem annyira, akkor ízlés szerint)

A forma kikenéséhez vaj (margarin) és liszt.


1. Az almát megtisztítom, lereszelem. A sütőt előmelegítem 160-165 fokra (alsó-felső meleg villanysütőben. Régebben légkeverősben sütöttem, de ezzel nem szárad ki a teteje, mire megsül, a légkeveréses sütéskor ez időnként gondot okozott. Na nem mintha ne falta volna mindenki boldogan, akit megkínáltunk vele. ;) )

2. A cukrot a tojással és az őrölt fahéjjal habosra keverem, majd fakanállal hozzáforgatom az almareszeléket.

2. A lisztet összekeverem a sütőporral és az étcsokidarabkákkal, majd hozzákeverem az almás-tojásos-cukros keverékhez.

3. A kapott sűrű szmötyit belekotrom a kikent, kilisztezett püspökkenyér formába (NEM őzgerinc, hanem olyan sima oldalú, az őzgerincnél kicsit magasabb forma). Legalább 40 percig sütöm, utána tűpróbát csinálok. Elképzelhető, hogy a 40 perc után még kell pár perc, mire teljesen jó lesz. Ha nagyon pirulna a teteje, alufóliát borítok rá. (Amióta alsó-felsőmelegen sütöm 165 fokon, azóta az én sütőmben nem kell rá alufólia.)

Az első néhány sütésnél érdemes kb. 10 percenként rákukkantani a tésztára, hogy nem pirul-e nagyon a teteje, ill. hogy (a végefelé) mikor van már készen.

A süti eredeti verziójában "Annus püspökkenyere" néven az F. Nagy Angéla-féle A család szakácskönyve c. kiadványban jelent meg, ez annak egy módosított változata.